Kritika ~ Sarah J. Maas: Throne of Glass


műfaj: YA High Fantasy
hossz: 426 oldal (e-book)
erotika faktor: 5/1 - Valami volt, de hogy mi...
megjelenés: 2012. Augusztus 2.
kiadó:  Bloomsbury
Meet Celaena Sardothien.
Beautiful. Deadly. Destined for greatness.

In the dark, filthy salt mines of Endovier, an eighteen-year-old girl is serving a life sentence. She is a trained assassin, the best of her kind, but she made a fatal mistake: she got caught.

Young Captain Westfall offers her a deal: her freedom in return for one huge sacrifice. Celaena must represent the prince in a to-the-death tournament—fighting the most gifted thieves and assassins in the land. Live or die, Celaena will be free. Win or lose, she is about to discover her true destiny. But will her assassin’s heart be melted?


értékeljünk:



Aki még nem tudná, óckodom a YA könyvektől. Egy kezemen meg tudom számolni hány YA könyv tetszett. Viszont a trailer és a leírás annyira megtetszett, hogy még az a YA címke sem tudott elriasztani. Főleg a Sarah-val készült interjú után, ami csak még jobban biztosított arról, hogy nagyon jó lesz a könyv. És szerencsére nem múlta alul az elvárásaimat. A Könyvmolyképző kiadó megvette a jogokat, úgyhogy remélem hamarosan itthon is megjelenik és mindenki olvashatja (a kék-fehér borítóval ha lehet ;)).

Miután büntetésből egy évnyi kemény munkát lehúzott a Endovier-i sóbányákban, a 18 éves bérgyilkost, Celaena Sardothien-t a trónörökös elé hurcolják. Dorian herceg felkínálja neki a szabadságot, de csak egy feltétellel: ha a lány lesz a herceg bajnoka a versenyben, ahonnan az új királyi bérgyilkos kerül ki. 

Az ellenfelei férfi-tolvajok, bérgyilkosok és harcosok a birodalom minden tájáról, mindegyiküket egy királyi tanácstag támogatja. Amennyiben sikerül mindegyik ellenfelét kiejtenie, három évig fogja szolgálni a királyságot és aztán elnyeri szabadságát. 

Celaena kiképzései a testőrök kapitányával, Westfallal kihívó és felpezsdítő. De a lány unja a merev, udvari életet. A dolgok egy kicsit érdekesebbé válnak, amikor a herceg elkezd érdeklődni a lány irányt...

Egyszer az egyik ellenfelét holtan találják... hamarosan egy másikat is. Vajon Celaena megtudja-e találni a gyilkost, mielőtt ő maga is áldozattá válna? Ahogy a fiatal bérgyilkos nyomozni kezd, a nyomok egy nagyobb sors felé vezetik, mint amilyet valaha is elképzelt.

Nem mondanám túl akció dúsnak, hiszen az eleje nagyrészt leírás, aztán meg a legtöbbször csak rövid beszámolót kapunk a tesztekről, amiket a versenyzőknek teljesíteniük kell, talán 3-4 próbánál lehetünk "jelen". Ez egy kicsit elszomorított és néha-néha kellett egy kis szünetet tartanom (úgy 5 perceseket) a sok leírás-mesélés közben (erre mondjuk rátett egy lapáttal a kemény 3 óra alvás is), de tudni kell, hogy én rettentően utálom a leírásokat olvasni és a visszaemlékezéseket, történeteket..KIVÉVE, ha azok jól meg vannak írva. És itt jól meg volt írva, úgyhogy még azok is tetszettek.

Ja és nagyon tetszett, hogy néha Chaol és Dorian szemszögéből is volt egy-két fejezet.

Igazából nem tudtam az elején, hogy lesz ebből Fantasy, de idővel bejött a mágia (amit a diktátor király száműzött és kiirtott) is a képbe, amit elég szépen vezetett fel az írónő és okosan, mert halvány lila gőzöm sem volt hová fogunk kilyukadni. Ha jól láttam a 2. és 3. részekben tényleges vissza tér a mágia és elég nagy szerepe lesz (tündérek, sárkányok... minden, ami szem szájnak ingere). 


Aki olvasta a Vámpírakadémiát, annak mondom, hogy Celaena nagyon hasonlít Rose-ra. Ezt a csajt egyszerűen nem lehet nem kedvelni. Mind a 426 oldalon keresztül sziporkázik. Tényleg erős, talpraesett, női főszereplő, ami valljuk be mostanában kevés YA könyvben van jelen. Habár az elején voltak olyan botlásai az írónőnek, amitől majdnem kitéptem a hajam, pl: amikor Celaena-t a herceg elég viszik, ő azon nyavajog, hogy milyen koszos (??). 8 éves kora óta bérgyilkosnak nevelték (piszkos munka).. és most meg azon stresszel, hogy KOSZOS és hogy ez milyen szégyenletes, hogy régen tök szép volt, most meg csupa mocsok... ráadásul egy olyan ember előtt, akit nem is tisztel és akinek gyűlöli a családját!! Na de hál' Isten ez nem tartott sokáig, elfejtjük, talán igaz sem volt. 


Dorian herceg... első hallásra az ember azt hinné, hogy a szokásos elkényeztetett szoknyapecér kis herceg. De NEM! Annyira pozitív karakter volt, hogy még én is belezúgtam. Ugyan meg volt az arroganciája, egy alap királyi viselkedése, de roppantul szimpatikus volt mind a személyisége, mind pedig a nézetei. Mindenki mással ellentétben, ő nem ítéli el Celaena-t.

“I don’t quite comprehend why you’d force someone to bow when the purpose of the gesture is to display allegiance and respect.” 


Chaol, a királyi őrség kapitánya és Celaena edzője viszont nem bízik Celaena-ban és ezt ki is mutatja. Nem is próbál a lánnyal kedves lenni, és tényleg egy igazi őrként viselkedik. Hideg, távolságtartó, csendes. Legalábbis a könyv nagy részében. A végére azonban láthatjuk, hogy ő is megenyhül és mintha érezne valamit a lány iránt, ezt azonban nem nagyon mutatja ki. Olykor-olykor még vicces is volt ez a hidegség, de nagyon nem fogott meg a karaktere. Főleg a végén... hát kérdem én, milyen Őrkapitány az, aki azért nyavajog, mert megölt valakit, főleg ha az a valaki egy velejééig romlott, beteg állat volt és épp Celaena-t készült hátba döfni (szó szerint)?? Itt nálam Chaol elbukott... Sorry.

"Something to remember when fighting me, Sardothien,” (...)
“Hmm?” she grunted, lunging to deflect his newest attack.
“I don’t lose.”

Érzem, hogy már megint megszívom ezzel a szerelmi háromszöggel, de hogy így...
*SPOILER* Igazából nem is volt ez szerelmi háromszög, mert Chaol és Celaena még a végére is épphogy csak barátkozni kezdtek, de Dorian-nel végig ott volt a feszkó és még össze is jöttek és úgy voltam vele, hogy NA VÉGRE egyszer az kapja meg a csajt, akinek szurkolok... hát a nagy lópikulát... így elhúzni előttem a mézes madzagot...... utálom az írónőt most nagyon.... pedig olyan szépen összeillettek!! Értem én és tisztelem, hogy Celaena szabadságra vágyik és amint letudja a 4 év szolgálatot már húzza is a csíkot, de áááá, egész végig vágyott Dorianra aztán meg paff... Így pofára ejteni szegény srácot. *SPOILER VÉGE*



Imádom az UK borítót és hála Isten nem csak az az egyetlen, amiért megéri pénzt kiadni a könyvért. Fantasztikus kezdete egy jó sorozatnak.


0 megjegyzés: