Kritika ~ Andrea Cremer: Bloodrose - A Döntés


Cím: Bloodrose - A Döntés
Szerző: Andrea Cremer
Sorozat: Nightshade #3
Kiadó: Egmont Dark
Megjelenés: 2012
Oldal: 424
Calla mindig is szerette a harcot, de a végső küzdelemben nem csak a csatatéren kell helytállnia. Úgy dönt, hogy megmenti Rent, ám emiatt Shay féltékeny lesz. Callának gondoskodnia kell az öccséről, Anselről is, akit árulónak bélyegeznek. Bizonyítania kell, hogy méltó az alfa névre, és számtalan veszéllyel szembenéznie, hogy falkájával és a keresőkkel egyszer s mindenkorra megszabadítsák a világot a vigyázók mágiájától. Végül azt is el kell döntenie, mihez kezdjenek a háború után – feltéve, hogy túlélik.

A New York Times bestsellerlistás szerzője, Andrea Cremer regénye, a Nightshade-trilógia utolsó kötete az elsőtől az utolsó oldalig lebilincseli az olvasót, méltó befejezése a nagyszerű sorozatnak.

értékeljünk:



Megjegyzés: Én az angol változatot olvastam, nem mellesleg a bővített, limitált kiadást (lehet utálni, de csak mértékkel ;) 



No, végre sikerült nekem is elolvasnom. Hát mit mondjak, vegyes érzéseket hagyott maga után. Ahogyan az első kötet sem, úgy ez sem kerül be a top kedvenc könyveim közé ellenben a második résszel. Viszont, mint kedvenc YA sorozat, mindig a TOP 3-ban marad. Na de akkor miért nem lesz kedvenc könyv?

1.) Én nagyon karakter centrikus olvasó vagyok. Főleg, ha a könyv E/1-ben íródott. Hiszen a főszereplő gondolatmeneteit kell követnem több száz oldalon keresztül, az ő stílusát kell elfogadnom. Ha nem szívlelem azt a szereplőt, az frankón megnehezíti a dolgomat, abban, hogy élvezzem a történetet. Ebben a könyvben, Callan a világ –és az én szemem. Hiszen az ő szemszögéből érzékeljük az eseményeket. Ezzel nem is volt problémám az első két kötetben, sőt még a Döntés elején sem. Viszont, ha Andrea azt akarta, hogy megutáljuk Callat a sorozat végére, akkor nálam MISSION COMPLETED! A racionális, törődő, két szereleme közt vergődő (ezt még meg tudtam emészteni, mert jó bonyodalom volt, pedig nagyon nem csípem a szerelmi háromszögeket, plusz utáltam Shay-t…) alfa farkasból egy csapásra átalakult, egy önző, idegesítő, manipulatív ribancot alkotott. Hagyni valakit, aki az életét is áldozná érte, kétségek közt hánykolódni, holott nagyon is jól tudja, hogy ő maga mit akar, és kit választ, csak azért, hogy ne lépjen meg a harc előtt, az nem alfa viselkedés… az simán könyörtelen, és gyáva megoldás. Pláne ha nem is egy, hanem két emberről van szó. Az igazi alfa megmondja a frankót (és Calla-t is így ismertük meg) és utána foglalkozik a következményekkel, és jó vezető módjára egy ilyen helyzetet simán meg is kellene neki tudni oldani (és sikerült is volna, mert egyik alfa szeretője sem volt húgyagyú, ahhoz, hogy megértse mi fontosabb és mi forog kockán). Ezért is idegesített ez a szerelmi háromszög FELESLEGES húzása egészen addig, amit a 2. pontom tartalmaz…

2.) Először is Lupi Guardian kollégámnak és barátosnémnak üzenném ezúton is, hogy köszönöm, hogy megspórolt pár zsepit azzal az ominózus spoilerrel (amiért cseppet sem haragszom)! Talán más reakcióm lett volna, ha nem tudom előre, talán nem. Először mikor megtudtam, hogy oldotta meg a szerelmi háromszögkérdést az írónő, én is hasonlóan vélekedtem, mint minden rajongó, valahogy úgy „ *sípolás* MEG! ” De ha belegondolok, a lehető legjobb megoldást hozta ki a helyzetből, amit alakított magának az írónő. Az egyes pontban leírtakat követve ez nem lett volna szükséges, de mi szeretjük a drámát (legalábbis én). Plusz így senkinek a büszkeségén nem ejtett csorbát. Na de a dráma érzet maximum csak azért lehetett meg, mert kedveltük a karaktert. A hangsúly nem sokáig volt rajta, és nem érződött a könyvben az eset súlya. Sem közben sem utána. Nem sokkal több érzelmet vitt bele, mint egy mellékszereplő halálába a könyv közepén…

3.) A harmadik pontom az elsőhöz kapcsolódik. Ismét csak egy olyan könyv, amiben a mellékszereplőket sokkal jobban kedveltem, mint a fő karaktereket. Hasonlóan az alakuló/már kialakult romantikus kapcsolatokat. Jobban foglalkoztatott pl. Connor és Adne kapcsolata, Mint Calla-é. És ha már Connornál tartunk… na, ő az, aki ebben a részben a kedvenc szereplőmmé avanzsált. Részben az ő hozzászólásai mentették meg a könyvet nekem. Mindig feldobta a hangulatot, ha már kezdtem unni.

Viszont, hogy ne csak rosszat mondjak, miért is marad az egyik kedvenc sorozatom:

1.) Farkasok. Jó, jó erről szól az elejétől, DE itt rajtuk állt vagy bukott a dolog. Így többször voltak farkas formában, mint eddig bármikor. Jobban láthattuk, hogy tart össze a falka, hogy harcolnak együtt.

2.) Egy rakás érdekes dolog kiderült, pl. Shay szüleiről, vagy további őrzőkről. És új lényekről.

3.) Shay felnőtt a feladathoz! Büszke vagyok rá, igazi bad-ass karakterré nőtte ki magát. (de Ren 4ever!)

4.) Sok akció jelenet. Kb a 180. oldaltól pörögtek az események (végre!) Döntés helyett, akár „Lehetetlen küldetésnek” is lehetett volna nevezni ezt a könyvet, mert a Sarj fegyvereinek megszerzése nem volt leányálom, aztán még a végső harc is méltón kapta ezt az elnevezést.

5.) Az utolsó fordulat. Mióta olvastam egy csomó kritikát és mindenki említette, hogy a vége egy hatalmas fordulat, azóta végig azon spekuláltam miközben olvastam, hogy mi lehet az. Vagy 20 féle megoldás futott végig az agyamon, összeesküvés elméletek tömkelege, DE erre frankón nem számítottam. ÉS TETSZETT!! Igen, én most ellentábor leszek, mert sok rajongónak nem tetszett a vége, de szerintem BRAVÚROS megoldás volt. Persze most meg emiatt vannak bennem kérdések, hogy vajon játszik-e most az amnézia, avagy nem, hogy fognak most majd az új „örzők” működni, és hasonlók. És pont ez a rész plusz a sok akció az, amiért tőlem 4 pontot kap és nem 3at

Így a végére van még egy kérdésem, ami nem is igazi kérdés, de sajna nem tudok megfeledkezni erről:
Szóval, amikor átalakul eme kis csipet csapat farkassá, akkor hová lesz a ruhájuk, és amikor visszaalakulnak, hogy a büdös fészkes fenébe lesz az megint rajtuk? Valóban erre mondhatnánk, hogy mágiával alakulnak át (nagy valószínűséggel ez is lett volna a helyzet), csakhogy, ha mágiával alakulnak át, akkor a szemüket miért tudják külön változtatni, dettó a fogsorukkal? Merthogy az fizikai változásnak kell, hogy legyen és nem mágia. Így viszont nem magyarázza a ruhát, de még a mágia elmélet is megdől. (erre adjon valaki egy magyarázatot pls! Nem kötözködni akarok, tényleg csak kíváncsi vagyok, és ha valaki erre rájött, az tudassa hülye fejemmel…)

Rajongóknak KÖTELEZŐ olvasmány!





1 megjegyzés:

  1. Kedves Andie!
    Az utolsó bejegyzésedre válaszolva, az első részben írta. hogy egy másik dimenzióba (vagy mi a csudába már nem emlékszem nagyon...) kerülnek, ruhástól mindenestől. És még viccelődött is vele, hogy ha akarná akkor mikor átváltozik megtehetné hogy a ruhája is rajta maradjon... (Ez a rész akkor volt, mikor Shay-t avatta be a titkoba)

    Amúgy az én véleményem teljesen egyezik a tiéddel, bár a vége beli fordulattal nem értek egyet. :$

    VálaszTörlés